Formák és állékonyság

Az épület formái nem csak a formai szépség és az organikus építészeti megoldások kedvéért formálódnak ilyen módon, hanem ezzel a módszerrel védhető ki az egészségre ártalmas rövid- és mikrohullámok jelentős része is.

Az organikus formák nyugalmat árasztanak, mert természet-közeliek. Ennek az állításomnak könnyen ellentmondhat bárki, kezében tartva egy olyan gyümölcsöt, ami egyenes, vagy szögletes vonalakat, síkokat tartalmaz.
Ezek a formák idősebbek az embernél, tehát ha úgy tetszik bele született az emberi faj, melynek életútján a vonalzós építészeti formák elenyésző teret töltenek be, lényünk tehát láthatóan nem erre rendezkedett be.

Hatalmas erőterek gerjednek az épület lágyvas alkatrészei között, tehát ott, ahol élünk.
Hogy ezt elkerüljük, a vasak térbeli elhelyezkedését ki kell zárnunk. Ehhez olyan formákat kell alkalmaznunk, ami húzott öv nélküli teherviselő. Ilyenek az ívek. Ha megnézzük ezt a házat, szinte csak ezekkel a formákkal találkozunk. Mindemellett, ezeknek a teherviselőknek, szinte korlátlan a terhelhetőségük, szemben az egyenes teherviselőkkel, ahol a meghatározott, túlbiztosított terhelhetősége is behatárolt. Az ívek esetében csak a teherviselő anyaga és szerkezete jelent határt, de az általunk tervezett betonhéj a szükséges méret majd kétszerese és a szintén többszörösen túlbiztosított faszerkezet, (melynek egyéb előnyeiről még beszélünk) meggyőző érv kell, hogy legyen.
A nyílások, és egyéb áttörések, szintén ezzel a technikával készülnek.
Referenciaként javaslom megtekinteni a több évszázadot épen megélt templomokat és más nagy jelentőségű épületeket, ahol a födém, és a nyílás kiváltások túlnyomó része íves teherviselő. Nem feltételezhetjük, hogy azért, mert nem ismerték az egyenes teherviselő lehetőségét, mivel a tető bonyolult faszerkezettel egyenes síkban készült.
Így az említett technika időtállóságát nem kell, hogy bizonygassam.

Egy ilyen szerkezetnél először zsalut képezünk, általában bennmaradó zsalut, ez a félgömb formájú ház esetében tíz cm vastag fenyő szerkezet, amelyre textil réteg, majd üvegszál erősítéses beton kerül húsz cm vastagságban, majd egy vízlepergető légáteresztő szövetet kasírozunk a betonra, amire a föld feltöltése következik, amit úgy hordunk fel, hogy a beton és a szövet mellett egy kb. tizenöt-húsz cm vastag mosott kavics réteg alakuljon ki, amit geotextília választ el a földtől. A föd felső rétegét úgy választjuk meg, hogy ne vegyen fel sok vizet, hanem tartós esőzésben záródjon a felülete, és vezesse le a vizet magáról.

Más formájú vagy technológiával készülő házaknál használunk zsaluként tömörtégla vagy tufa boltíveket is